Pár évtized, és érkeznek az önvezérlő légitaxik
“A légitaxi nem lehet kisebb, mint a klasszikus helikopter” - árulja el Wolfgang Schroder, a német Airbus cég vezető tervezője. Ám egy ilyen három-négy tonnás gép felemelkedésekor a szakértő szerint nem sok maradna a kertünkből, talán a teraszt leszámítva. Ezért a házunk ajtaja előtt közvetlenül nem, sokkal inkább a legközelebbi felhőkarcoló tetején, vagy egy ipari területen vehet majd fel bennünket.
Ez azonban nem töri le a németek lelkesedését: az országban már több mint 7 ezer ember dolgozik a projekten, különböző, rivális cégek képviseletében. A jövő piacán ugyanis óriási a verseny. Amerikában például a Boeing légitársaság dolgozik a taxirepülők fejlesztésén, míg az Uber sofőrszolgálat a Bell helikopterépítő céggel működik együtt. A prognózis szerint 2050-re már 100 ezer légitaxi közlekedhet világszerte.
Már most különböznek a légitaxi-társaságok
Az európai Lilium Jet fejlesztése például közel 300 kilométert lesz majd képes megtenni, a fedélzetén 5 utassal, és nem kevesebb, mint 36 elektromos motor tartja majd a levegőben.
Szárnyainak nagyobb helyre van szükségünk fel- és leszálláskor, mint a City-Airbusnak, amely azonban ennél kisebb hatótávolságú, nagyjából 50 kilométerre képes repülni. Az utóbbi modell négy elektromosan hajtott rotorjával erősen emlékeztet egy hagyományos helikopterre.
A hasonló nevű európai gyártő első, négyüléses modellje 2020. május 1-jén emelkedett a levegőbe. A Volocopter start-up ennél már tovább jutott: első tesztrepülésüket Dubai-ban, 2017-ben hajtották végre kétüléses gépükkel.
Ami a Lilium gépeit illeti, az utasok 2025 előtt legalább két különböző városban próbálhatják majd ki őket - egyelőre pilóta vezetésével, ami az engedély megszerzését is egyszerűbbé teszi a cég számára. “Szeretnénk, ha a jövőben egy taxi áráért foglalhatnának nálunk repülést” - mondja a cég igazgatója, Daniel Wiegand. A végső cél azonban, hogy a Lilium 10 éven belül önvezérlővé váljon.
Ahhoz azonban, hogy a légitaxik benépesítsék a nagyvárosok égboltját, és ezzel valódi áttörést hozzanak a közlekedésben, még jó néhány évtizednek kell eltelnie. Kihívást jelent az autonóm vezérlést biztosító mesterséges intelligencia fejlesztése - ma még távol állunk attól, hogy a technológiát megbízhatónak nevezzük.
Másfelől a jogi kérdések is tisztázásra várnak, hiszen egyelőre még a drónok röptetése is gyakran ütközik vitás kérdésekbe. A fel- és leszállási engedély mellett kétséges az is, hogy ezeket a manővereket egész pontosan hol fogják engedélyezni. Amiben biztosak lehetünk: sajnos nem a bejárati ajtónk előtt, vagy a kert végében.
