30 éves a BBS-INFO informatikai könyvkiadó
Könyveikből több generáció ismerhette meg a számítógépek használatát, és kapott bevezetést a számítástechnika különböző ágainak rejtelmeibe. A kiadó alapítójának nevéhez köthető az első magyar szerzőtől származó hétköznapi embereknek szóló számítástechnika könyv is. Kezdetben még elektronikai és számítástechnikai alkatrészkészítéssel és kiadványszerkesztéssel foglalkoztak majd jöttek a közérthető nyelvezetű számítástechnikai szakkönyvek, tankönyvek, oktatóprogramok és marketing vagy hagyományos műfajú könyvek, melyekkel több díjat is elnyertek, például 2003-ban a legjobb oktatóprogramnak járó Budai-díjat. A jeles évfordulón az ünnepelt ad ajándékot az olvasóknak: a www.shop.bbs.hu webáruházban valamennyi könyvet megvásárolhatjuk, ahol a könyvekről részletes információkat tartalomjegyzékeket is lehet találni.
A BBS-INFO Kft. a regények, marketing, ismeretterjesztő, politika, gazdaság, történelem, pedagógia és utazás tematikájú könyvek mellett természetesen továbbra is foglalkozik számítástechnika oktatással, kiadványszerkesztéssel, egészségügyi dokumentumok készítésével és egyéb nyomdai munkákkal. Nem túlzás azt állítani, hogy Magyarországon nincs még egy ilyen sokoldalú magánkönyvkiadó. Könyveik a szakmai sikerlisták élén vannak, köszönhetően közérthető fogalmazásmódjuknak. A ma már nem kapható, de annak idején százezer példányban elfogyott „Hogyan használjam” c. könyvüket évekig tankönyvként is használták, a 2000-es évek elején pedig tízezrek készültek fel az ECDL vizsgákra a könyveikből. A „Sosem késő” című könyvük például az idősebb generációnak nagy támasz a modern eszközök elsajátítását illetően, de ma is számos közkedvelt témájú könyvüket megtaláljuk a könyvesboltok polcain a 3D nyomtatástól kezdve, a C# programozáson, hackelésen, darkneten, grafikán és Androidon át az Exceles témákig.
30 évvel ezelőtt történt...
Informatikai kiadó lévén, összeszedtük, hogy milyen nagy események, újítások történtek 1992-ben az IT szektorban.
Bemutatják a Terminátor 2: Ítélet napja c. mozifilmet
James Cameron rendező 1984-es The Terminator című slágerének folytatása az Industrial Light & Magic forradalmi speciális effektusait tartalmazza. Rekord 100 millió dollárból készült, és akkoriban ez volt a valaha készült legdrágább film. Ennek a költségnek a nagy része a számítógéppel generált speciális effektusok költségeinek köszönhető a film során. A Terminátor 2 egyike azoknak a filmeknek, amelyek élesen bírálják az új technológiai és innovatív megoldásokat, illetve, hogy semmiben sem bízhatunk meg teljesen. Ekkor még nem is voltak okoskütyük.
A DEC bejelentette az Alpha chip architektúrát
A 32 bites VAX architektúra helyettesítésére tervezett Alpha egy 64 bites csökkentett utasításkészletű számítógépes (RISC) mikroprocesszor. Széles körben használták a DEC munkaállomásain és szerverein, valamint számos szuperszámítógépen, például a kínai Sunway Blue Light rendszerben és a svájci Gigaboosterben. Az Alpha processzorterveket végül a Compaq vásárolta meg, amely az Intellel együtt fokozatosan megszüntette az Alpha architektúrát a HP/Itanium mikroprocesszor javára.
Intel Paragon rendszer
Az Intel által a Caltechnél épített Touchstone Delta számítógépre épülő Paragon egy párhuzamos szuperszámítógép, amely 2048 (később több mint négyezer) Intel i860 processzort használ. A rendszer élettartama során több mint száz Paragont telepítettek, mindegyik ötmillió dollárba került. A Caltech Paragon-ját 1992-ben a világ leggyorsabb szuperszámítógépének nevezték el. A Paragon rendszereket számos tudományos területen használták, beleértve a légköri és óceáni áramlási tanulmányokat, valamint az energiakutatást.
JPEG szabvány véglegesítve
1986-ban nemzetközi szabványügyi szervezetek egy csoportja leválasztotta a Joint Photographic Expert Group-ot (JPEG), hogy szabványokat hozzanak létre a digitális képek számára. 1992-re a csoport meghatározta a szabályokat arra vonatkozóan, hogy mi lett a jpeg (vagy .jpg) formátum. A Jpeg tömörítés kompromisszumot tesz lehetővé a fénykép minősége és a fájl mérete között. A Jpeg ma is az egyik legnépszerűbb képformátum, és a digitális fényképezőgépek által legszélesebb körben használt formátum.
SanDisk SSD modul az IBM számára
Egy prototípus szilárdtestalapú lemez (SSD) modul készült az IBM általi kiértékeléshez. A SanDisk, amely akkoriban SunDisk néven volt ismert, gyártotta azt a modult, amely nem felejtő memóriachipeket használt a merevlemez-meghajtók forgó lemezeinek helyettesítésére. A SanDisk felismerte, hogy a kézi eszközök és számítógépek egyre könnyebbek és kisebbek, és hogy az SSD-modulban használt flash memória hatalmas előnyöket kínál a merevlemezekkel szemben.
Aki pedig inkább elektronikus formában szeretné magáénak tudni a könyveket, úgy ők is megtalálják a kiadó könyveit a nevesebb e-book forgalmazóknál (interkonyv, google play áruház, stb.) Jól szemléltetik a könyvek (pl.: Excel, Word, Windows, Android kézikönyv), hogy a kezdeti időszaktól mennyit változott az informatika világa.