Semmittevés LIVE - Bigo, a kínai livestream-platform
A pandémia alatt a művészek, táncosok, színészek a színházak bezárása miatt nem tudnak dolgozni, így sokan az online jelenléttel biztosítják bevételkiesésüket, illetve azt, hogy ne feledkezzen el róluk a közönség. Az exhibicionizmusnak is jót tesz, ami a művészeknek alapvető igénye.
Természetesen nemcsak művészek jelennek meg a livestream-platformokon.
Bigo
A Bigo egy kínai livestream-platform. Aki az Instagramot és a Tiktokot is már merésznek, túlzónak tartja, a Bigo-n egyszerűen összezavarodik. Egy zagyvaléknak tűnik a villogó emojik világa, a homályos, zavaró és látszólag véletlenszerű tevékenységek egyfajta vizuális apokalipszist teremtenek. Mégis sokak számára vonzó, mert könnyű lefilmezni azt, amit épp csinálnak és ezzel még bevételhez is jutnak.
A Bigot 2016-ban alapították és 2019-ben vásárolta fel a Joyy Inc., ami egy kínai livestreaming start-up. Elsősorban Dél-kelet Ázsiában, a Közép-Keleten és Dél-Amerikában (Brazíliában)közkedvelt, Thaiföldön a legnépszerűbb letöltött applikációk listáját vezeti. Nem úgy működik, mint például a Youtube, hogy hirdetésekből, megosztásból jön a bevétel, hanem a nézők a pénzükért virtuális gyémántokat kapnak, amiért szétoszthatnak kedvelések formájában a megosztók (műsorszolgáltatók) között, akik végül ezeket a kedveléseket újra pénzre válhatják. A Bigo csak a jutalékokat szedi le az egyes átváltásokból. 95 gyémánt 2.47 dollárba kerül. Szinte zsebpénz. Ám nem egyszer volt belőle ügy, hogy gyerekek a szüleik nevével regisztrálva, szinte láthatatlanul, apránként vásárolgatnak az ilyen appokon egészen orbitális mennyiségig, amely persze egy idő után feltűnik a szülőknek.
A pandémia alatt a Bigo egy kampányt indított, ami világszerte nagy népszerűségnek örvendett „Here’s to better 2021”-üzenettel. A koronavírus miatt munkanélkülivé váltak világszerte az emberek. A Bigo reméli, hogy a broadcasterei és influencerei a platform által szerzett bevétellel túl tudnak élni.
A tartalom egyébként rendkívül sokszínű. Különböző korosztály mutatja meg, hogy hogy tud giccses popzenére táncolni, tátogni, hogy tudja fél arcát minél extrémebben kisminkelni, hogyan ugrókötelezik a parkban vagy épp csak hogyan bámul üres tekintettel a kamerába.
A szabályok
A Bigotól ne várjunk Oscar-díjas rendezésű snitteket, se nagyívű előadásokat, de viszonylag biztonsággal böngészhetünk rajta, nem kell tartani pornográf tartalomtól. Ez utóbbit szabályokkal is védik: „Szoknyád, sortod érjen le a csípődig!”, „Férfiak nem szerepelhetnek csupasz mellkassal.”, „Erotikus zenék megosztása tilos.”, „Szablya, nyílpuska használata tilos.” – illetve további balesetveszélyt okozó tárgyakat is tilt.
Ettől függetlenül találkozhatsz itt olyan flamenco-gitárossal, aki érzelmes tekintettel a kamerába nézve egy háztetőn tépi a húrokatm vagy akár „sugar mummy”-posztra pályázó civil aktvista hölggyel egy amerikai katolikus segélyszervezettől.
A „kedvelt”, „party”, „játék” kategóriák mellett van egy „player knock-outs” is , ahol a győztest a nézők virtuális pénznemben történő adományok útján határozzák meg. A Bigo Live-on viszont a versenyzőkön gyakran nem is látni semmi izgalmat, nyerni akarást, sőt gyakran unják a fárasztó feladatot, amelyre Bigo kötelezi őket. Valóban így tudnának a munka nélkül maradtak „felgyógyulni” a koronavírus okozta válságból? A nézők valóban pénzt akarnak költeni arra, hogy ezt az unalmas semmittevést nézzék naphosszat?
Nos, úgy tűnik van rá érdeklődés. Csakúgy, ahogy közösségi média ügynökségek is léteznek, vannak a livestreaming-nek is erre szakosodott „értékesítői”. Ők segítenek – persze megfelelő jutalékért – a stream népszerűsítésében, védik a sértegetések ellen, az influencernek különböző eseményeket szerveznek (amikor lehet). Amikor az ügynökségek szerződést kötnek, első számú szempont a hitelesség. Az, amit csinál a livestream-szolgáltató „mindig hiteles legyen és jobban szórakoztasson, mint a tévéműsor”.